Újabb európai fogyasztói kutatás a növényi-alapú élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokról: célkretesztben a flexitáriánus fogyasztók

Újabb európai fogyasztói kutatás a növényi-alapú élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokról: célkretesztben a flexitáriánus fogyasztók

A Smart Protein Project keretében tavasszal publikálták a növényi-alapú termékek fogyasztásának alakulásáról készített első európai kutatás eredményeit, erről egy korábbi bejegyzésben írtam. Az a kutatás arról szólt, hogy miként változott 2019-ről 2020-ra 11 tagállamban, Nielsen adatok alapján a fogyasztás és mely termékkategóriák növekedtek a legjobban. Az idén nyáron a projekt keretében újabb reprezentatív kutatást indított a ProVeg, amelyben ezúttal tíz európai ország (köztük Románia és Lengyelország) 7500 fogyasztóját kérdezték ki a növényi-alapú élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos attitűdjeikről, a termékek iránti bizalomról, jelenlegi fogyasztási szokásaikról, az élelmiszer-választásaikat meghatározó főbb mozgatórugókról és számos egyéb témáról az alternatív fehérjék témakörében. Fontos körülmény, hogy azokat a fogyasztókat kérdezték meg, akik a családjukban a bevásárlásokat részben vagy teljesen maguk intézik.

A megkérdezettek 7 százaléka vallotta magát vegánnak és 30 százalékuk követ flexitáriánus étrendet. Érdekesség, hogy arányaiban Hollandiában és Romániában volt a legtöbb flexitáriánus és a román fogyasztók egyéb tekintetben is kiemelten nagy nyitottságot mutattak a növényi-alapú élelmiszerek iránt.

A kutatásról készített összesítő jelentés elsősorban a flexitáriánusokra fókuszál, tekintettel arra, hogy az a csoport képezi a növényi-alapú termékek legfőbb célcsoportját, a kategória fogyasztóinak 90 százaléka nem vegán vagy vegetáriánus.

Az Euromonitor 2020-as kutatása szerint pedig a globális piacot nézve a fogyasztók 42 százaléka tekinthető flexitáriánus étrendet követőnek.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek csaknem 40 százaléka szándékozik már a közeljövőben kevesebb húst fogyasztani és ezeknek 46 százaléka már csökkentette is a húsfogyasztását, 30 százalékuk pedig a tejfogyasztását szándékozik redukálni. A magukat flexitáriánusnak vallók közül jóval többen, 73 százalék már lecsökkentette az elfogyasztott hús mennyiségét. Ugyanakkor a megkérdezettek 30 százaléka számolt be arról, hogy számottevően több növényi-alapú tej- és húshelyettesítő terméket kíván fogyasztani a jövőben. Ez utóbbiakra vonatkozó percepciót jól jellemzi, hogy a flexitáriánusok majdnem fele úgy gondolja, hogy nem elég széles ezeknek a termékeknek a választéka sem a boltokban, sem az éttermekben, és szintén 50 százalékuk túl drágának tartja a növényi-alapú termékeket, valamint több információt is szeretne kapni  velük kapcsolatban. A flexitáriánusok 61 százaléka gondolja úgy, hogy a növényi fehérjék biztonságosak és megfelelően vannak a címkéken feltüntetve. A flexitáriánus étrendet követők legjobban a növényi-alapú  fehérjékben bíznak, ezeket követik a gomba- és az algafehérjék.

A flexitáriánus fogyasztók körében leginkább kedvelt két növényi összetevő a burgonyafélék és a rizs, ezeket a lencsék, a mandula, és a csicseriborsó követik. A növényi-alapú csirkehús-, marhahús-, lazac-, és tonhal helyettesítőket szeretnék leginkább nagyobb számban a boltok polcain látni, a sajthelyettesítők közül pedig a növényi-alapú mozzarellát és a szeletelt sajttermékeket keresnék. A flexitáriánus étrendet követők között a növényi-alapú termékek közül történő választást elsősorban az íz és az egészségügyi megfontolások határozzák meg, de emellett számít a frissesség, az adalékanyag-mentesség és az alacsonyabb ár is.

A vásárlás helyét illetően a megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy a jövőben leggyakrabban a diszkont láncokban tervezi az élelmiszereit beszerezni és a válaszadók közel negyede nyilatkozott úgy, hogy szakboltokban (húsboltban, pékségben) is tervez vásárolni.

A megkérdezett európai fogyasztók közel 60 százaléka az internetes keresőmotorokat használja a növényi-alapú élelmiszerekkel kapcsolatos információk beszerzéséhez és közel 50 százalékuk pedig az egészséggel és táplálkozással foglalkozó szervezetek weboldalait is felkeresi ebből a célból.

A fentiek alapján egy dolog biztosan megállapítható: nem lehet ezekre a trendekre rálegyinteni egyetlen európai országban , így bizonyára Magyarországon sem és nagy potenciál rejlik mindenféle szempontból a növényi-alapú termékekben. A kutatás számtalan érdekes, elgondolkodtató és megszívlelendő eredményt hozott, ezeket egy következő bejegyzésben fogom részletesen bemutatni.